Song of Solomon 4
1 Íme, te szép vagy barátnőm, íme te szép vagy, szemeid galambok fátyolod mögött; hajad olyan, mint a kecskék nyája, mely Gileád hegyéről hömpölyög alá.
2 Fogaid, mint a nyírt juhok nyája, melyek a fÚrdőből jönnek fel; melyek mindenikének ikrei vannak, és nincs közöttük meddő.
3 Mint a karmazsin fonala az ajkad, és beszélőkéd kedves; mint a gránátalma metszete a halántékod fátyolod mögött.
4 Mint a Dávid tornya a nyakad, fegyveres háznak építve; ezer pajzs van ráakasztva, mind a hősök pajzsai.
5 Két emlőd, mint két gidó, egy zerge ikrei, melyek a liliomok közt legelnek:
6 míg a nap lehe fú, és futnak az árnyak; elmegyek a mirha-hegyre, és tömjén-halomra.
7 Egészen szép vagy, én barátnőm; és hiba nincsen benned.
8 Velem a Libánonról, mátkám, velem a Libánonról, jer, nézz le Amana tetejéről, Senir és Hermon tetejéről, az oroszlánok barlangjából, a párducok hegyeiről.
9 Elraboltad a szívemet húgom, mátkám; elraboltad a szívemet egy pillantásoddal, nyakéked egyetlen láncszemével.
10 Mily szép a te szerelmed, húgom, mátkám; mennyivel jobb a te szerelmed a bornál, és ruháid illata minden balzsamoknál!
11 Színméztől csepegnek ajkaid, mátkám; méz és tej van a nyelved alatt, és ruháid illata, mint a Libánon illata.
12 Elzárt kert az én húgom, mátkám; elzárt forrás, lepecsételt kút.
13 Hajtásaid gránátalmás paradicsomkert, pompás gyümölcsökkel. Ciprusok nárdusokkal;
14 nárdus és sáfrány, kálmus és fahéj, mindenféle tömjén-fával; mirha és aloé, mindenféle legjava balzsammal:
15 kerti forrás, élő vizek kútja; és folyók a Libánonról.
16 Ébredj, északi szél és jövel, déli szél, fújjatok kertemre, folyjanak balzsamai; jöjjön be kedvesem az ő kertjébe, és egye pompás gyümölcseit!